A tőzsgyökeres itáliai isten, Janus után nyerte nevét, akit a szerencsés kezdet isteneként tiszteltek. A hívők újévkor kalácsot tettek Janus oltárára, e napon kerültek minden veszekedést s kölcsönösen jót kívántak egymásnak. Csak Kr. e. 153-tól kezdve lett január az év kezdete, azelőtt a tizenegyedik hónapnak számított. E hónapban a Nap a Vízöntő ♒ jegyébe lép.
Nevét a régi latin Februus istentől nyerte, kinek tiszteletére e hó 15-én tartották a dies februatust, az élőkre nézve tisztító, a halottakra nézve pedig engesztelő ünnepségeket; amikor is a Palatinus papjai februummal (szíjjal) verdesték a férjes asszonyokat, mert hitük szerint ez áldást hozott a házasságra. A február eredetileg hiányzott a régi tízhónapos római évből; Numa Pompilius függesztette hozzá. A Nap a Halak ♓ jegyébe lép.
Julius Caesar óta az évnek harmadik hónapja, azelőtt az első volt. Marsnak szentelték és róla nevezték el. Vele kezdődik a tavasz. Nálunk az 1848-as ifjúság tette emlékezetessé 15. napját, a híres 12 ponttal és a Talpra magyarral. A Nap a Kos ♈ jegyébe és az egyenlítőbe lép, amivel egyidejűleg áll be a tavaszi napéj-egyenlőség is (20-22. között).
A latin aperire (megnyitni) szóból származik, mely Ovidius szerint a rügyek, a bimbók és virágok tavaszi nyílásával áll vonatkozásban. Április csalfa és változékony jellegű s ezzel függ össze az elsejei "április bolondja" népszokás, amelyet a francia "poisson d'avril", az angol "April-fool", az olasz "Calandrino", a német pedig "Aprilnarr" néven nevez. A Nap a Bika ♉ jegyébe lép.
A hónapot Maia istennőnek szentelték az antik világban, aki a föld termékenységét oltalmazza. A nép szerelmes szívű legényei május elsején "májusfát" állítanak kedvencük háza elé*.E hónap ünnepségei – a majálisok – a tavasz és a nyár örömeinek szólnak. A szerves élet fejlődésének ekkor van a tetőpontja. A Nap az Ikrek ♊ jegyébe lép.
* Ma már csak néhány faluban él ez a népszokás.
Junó-nak, a Holdistennőnek hónapja, aki a házasság által megszentelt szerelem pártfogója, a családi áldás istenasszonya. Ő védi az asszonyokat, kiket egészséggel és szépséggel ruház föl. A művészetben úgy ábrázolják, mint a házasság harmóniájában kifejlett női szépséget. Kedvenc madara a páva. Júniusban az éjszakai féltekén a leghosszabbak a nappalok és a Nap a Rák ♋ jegyébe lép.
Eredeti neve quintilis, minthogy a márciussal kezdődő régi római kalendáriumban az ötödik hónap volt. Csak Julius Caesar óta, épp az ő neve tiszteletére lett július; a hatalmas imperátor születési hónapja. Caesart – a monda szerinte – leszúrta Brutus, birodalmának alapköveit szétdúlta az idő, de emlékét évezredeken át megőrizte a július neve. E hónapban már a nappalok fogynak; a Nap az Oroszlán ♌ jegyébe lép.
A régi római naptárban az év hatodik hónapja – sextilis –, melyet azonban Octavianus Augustus császár a tanács által a maga nevére neveztetett. A név augeo igére emlékeztet, melynek jelentése: az ország gyarapítója. A későbbi római császárok is viselték e címet, sőt néha nejeiket is megajándékozták vele (Augusta). E hónapot a kánikula havának tartják és a Nap a Szűz ♍ jegyébe lép.
A Romulus által beosztott római év tizedik hónapja volt (decem). Amikor Numa a januárral és februárral megtoldva tizenkét hónapot alkotott, a december a végére szorult az évnek. Nagy Károly szent hónapnak nevezte el decembert a nagykarácsonyi ünnepek alapján, amelyek az áhitatos szívek örömnapjaiból állnak. 21-én kezdődik csillagászatilag a tél. A Nap a Bak ♑ jegyébe lép.