Üdvözöljük

 Birtokvédelem

Ügyintéző: dr. Tarnai Kitti hatósági csoportvezető
Ügyintézés helye: Dunavecse Polgármesteri Hivatal fsz. 1. számú iroda

Telefon: 78/437-116    

Amennyiben a birtokost a birtokától tilos önhatalommal jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják, birtokvédelem illeti meg. Birtokvédelmet a jegyzőtől abban az esetben lehet kérni, ha a birtokháborítás egy éven belül történt. A birtokos közvetlenül a bíróságtól kérheti az eredeti állapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését, ha a birtokháborítás kezdetétől számított egy év eltelt, vagy ha a felek azt is vitatják, hogy kinek van jogalapja a birtokláshoz.
Amennyiben a birtokost a birtokától tilos önhatalommal jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják, birtokvédelem illeti meg. Birtokvédelmet a jegyzőtől abban az esetben lehet kérni, ha a birtokháborítás egy éven belül történt. A birtokos közvetlenül a bíróságtól kérheti az eredeti állapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését, ha a birtokháborítás kezdetétől számított egy év eltelt, vagy ha a felek azt is vitatják, hogy kinek van jogalapja a birtokláshoz.

A jegyzői birtokvédelmi eljárás kérelemre indul, melynek tartalmaznia kell:
- a kérelmező nevét, lakcímét (székhelyét),
- a képviselő nevét, lakcímét (székhelyét),
- az ellenérdekű fél (felek) nevét, lakcímét (székhelyét),
- a birtokvédelmi eljárás megindításának alapjául szolgáló tényállás ismertetését (ideértve a cselekmény leírását),
- a birtokvitával érintett dolog megjelölését,
- a birtoksértés időpontjára történő utalást (folyamatosan fennálló birtoksértő állapot esetén a birtoksértés kezdő időpontja),
- a birtoksértő magatartás elkövetésének helyére történő utalást,
- a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet,

A kérelemhez csatolni kell:
- a kérelemben foglalt tények igazolására szolgáló bizonyítékokat. A bizonyítékoknak igazolnia kell, hogy a kérelmező birtokos volt, továbbá, hogy birtokától megfosztották, illetőleg birtoklásában zavarták.
- képviselő (meghatalmazott) eljárása esetén szabályszerű meghatalmazást. Cég esetében a képviseletet ellátó személy aláírási címpéldány másolattal igazolja képviseleti jogosultságát. Társasház esetében a közös képviseletet ellátó igazolja képviseleti jogosultságát.
- amennyiben a birtoksértés ingatlant érint az érintett ingatlan tulajdoni lapjának, vagy bérleti szerződésének, vagy adásvételi szerződésének másolatát,
- Az írásban előterjesztett kérelmet, valamint a kérelem mellékleteit eggyel több példányban kell benyújtani, mint amennyi féllel szemben a birtokvédelmet kérik.
Az ellenérdekű fél (akivel szemben a birtokvédelmet kérik) a kérelemben foglaltakra vonatkozóan írásban, vagy szóban nyilatkozatot tehet.
A jegyző a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítékokat az ügyintézési határidő kezdetétől számított tízedik ügyintézési napig fogadhatja be. Ezt követően a bizonyítási eljárást befejezi és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján köteles meghozni határozatát. A határozatban - ha a kérelemben foglaltakat a megismert bizonyítékok alapján megalapozottnak találta - elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt eltiltja a birtoksértő magatartástól.
A jegyző a kérelmet határozattal elutasítja, ha:
- a kérelemben foglaltakat a megismert bizonyítékok alapján nem találta megalapozottnak, megállapítja hatáskörének vagy illetékességének hiányát,
- valamely fél halála vagy a jogi személy jogutód nélküli megszűnése következtében az eljárás okafogyottá vált,
- a birtokvédelmet kérő a kérelem valamely tartalmi elemére vonatkozóan nem nyilatkozott,
- a birtokvédelmet kérő az illetékfizetési kötelezettségének - az illetékekről szóló törvény szerinti felhívásban foglaltaknak megfelelően - nem tett eleget,
- a kérelmet nem az arra jogosult terjesztette elő,
- ha a birtokvédelmet kérő ugyanazon birtoksértő magatartásra vonatkozóan változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett kéri az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését, amely tekintetében jegyző a kérelmet érdemben már elbírálta, kivéve, ha az ügyre vonatkozóan új tény vagy új bizonyíték merül fel.
Felhívjuk a birtokvédelmi eljárásban érintettek figyelmét, hogy a bizonyítékok bemutatására a felek kötelesek. A felek által elő nem terjesztett bizonyítékok beszerzésére a jegyző nem köteles. Bizonyítékot kizárólag a bizonyítási eljárás befejezéséig szolgáltathatnak a jegyző részére.
Az elsőfokú határozat ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. Az a fél, aki törvényes érdekeiben sérelmet szenvedett, jogszabálysértés esetén a határozat közlésétől számított 15 napon belül, a bíróságtól a másik féllel szemben indított perben kérheti a határozat megváltoztatását. A jegyzőnek a birtoklás kérdésében hozott határozatát három napon belül végre kell hajtani. A keresetindításnak a jegyző által hozott határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
A birtokvédelem jogszabályi háttere:
2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről,
17/2015 (X.16.) Kormányrendelet a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról,
 

Fogalommagyarázat, tájékoztatás a birtokvédelem további eszközeiről:
Birtokos: Az, aki a dolgot magához veszi, vagy akinek az más módon hatalmába kerül. Birtokos az is, akitől a dolog időlegesen más személy hatalmába került. A birtokos személyét elsősorban a tényleges hatalmi helyzet határozza meg.
A birtokvédelemre a birtokos jogosult. Megilleti a birtokvédelem minden birtoksértővel szemben - annak az egynek a kivételével, akitől ő a birtokot maga is tilos önhatalommal szerezte meg.
Egy dolognak egy időben több birtokosa is lehet. A közös birtok esetén a birtokvédelem mindegyik birtokost önállóan is megilleti.
Birtoksértő: A birtoksértő személyének a meghatározásához abból célszerű kiindulni, hogy ki az, aki magatartásával megvalósítja a tilos önhatalmat, illetőleg abból, hogy a kérdéses magatartás kinek az érdekében következik be. A birtoksértő általában a saját érdekében cselekszik.
Tilos önhatalom: Tilos önhatalmat gyakorol, aki a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztja vagy birtoklásában zavarja.
A birtokvédelem további eszközei:
A Polgári Törvénykönyv a jegyző birtokvédelem mellett a birtokvédelem további két eszközét ismeri:
Önhatalom:
A tilos önhatalom ellen a birtokos - a birtok megvédéséhez szükséges mértékben - önhatalommal is felléphet. Az elveszett birtok visszaszerzése érdekében önhatalommal akkor lehet fellépni, ha a más birtokvédelmi eszköz igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná.
Birtokper:
Tilos önhatalom esetén a birtokos az eredeti állapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését kérheti a bíróságtól. A bíróság a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt.

Kérelem letöltése

 Fiatal házasok első lakáshoz jutásának támogatása

Ügyintézés helye: Polgármesteri Hivatal fsz. 4. sz. iroda

Ügyintéző: Sándorné Inotai Mária

Telefon: 78/437-116

Vissza nem térítendő támogatás igényelhető a magántulajdonban lévő

-        lakás építésére

-        új vagy használt lakás vásárlására

-        saját tulajdonú lakás bővítésére, felújítására

Támogatás annak a fiatal házaspárnak nyújtható, akik

-        40. életévüket még nem töltötték be

-        Legalább egyikőjük az igénylés benyújtását megelőző 3 éve a város közigazgatási területén lakóhellyel rendelkezik

-        Családjukban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori legkisebb minimálbér összegét

Lakás építése esetén támogatás akkor adható, ha a kérelmezők érvényes építési engedéllyel rendelkeznek, és lakásingatlan-tulajdonuk nincs.

Lakás vásárlása esetén támogatás akkor adható, ha a kérelmezők lakástulajdonnal nem rendelkeznek, és a megvásárolni kívánt lakás műszaki állapota olyan, hogy legalább 10 évi lakhatást tesz lehetővé. Lakásvásárlás esetén a támogatás folyósítására csak a végleges adásvételi szerződés megkötése után kerülhet sor.

Lakás bővítésére akkor igényelhető a támogatás, ha a bővítés önálló lakrész kialakítását vagy komfort nélküli lakás komfortosítását eredményezi.

Lakóépület felújítására támogatás akkor igényelhető, ha a felújítás az életveszélyessé vált lakóépület műszak állagának feljavítását eredményezi és legalább 10 év lakhatást tesz lehetővé.

A támogatás összege:

Lakásépítés                            150.000-500.000 Ft.

Lakásvásárlás                           80.000-300.000 Ft.

Lakásbővítés, felújítás               50.000-200.000 Ft.

Nem jogosult a támogatásra az a házaspár, akik közül akár az egyik

-        10 éven belül térítés ellenében mondott le lakásbérleti jogviszonyáról Dunavecsén

-        Már kapott ilyen támogatást

-        Az 1993. évi III. törvény 4. § (1) bek. b) pontjában meghatározott vagyonnal rendelkezik

Nem jogosult a támogatásra az a házaspár sem, akinek az építeni vagy megvásárolni kívánt lakásának szobaszáma meghaladja a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendeletben meghatározott méltányolgató lakásigény felső határát.

A támogatás iránti kérelemhez csatolni kell:

   -    házassági anyakönyvi kivonat

   -    jogerős építési engedély, adásvételi szerződés, elővásárlási szerződés

   -    nyilatkozat a kérelmezőkkel együtt élő családtagokról

   -    jövedelemigazolások, vagyonnyilatkozat

   -    30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolat

A kérelmekről – a Szociális és Egészségügyi Bizottság javaslatának figyelembe vételével- a képviselő-testület dönt.

 Talált tárgyak

Ügyintézés helye: Polgármesteri Hivatal fsz. 2. sz. iroda

Ügyintéző: Gyarmati Andrea

Telefon: 78/437-116

Ha valaki feltehetően más tulajdonában lévő dolgot talál, köteles a talált dolgot a találástól számított nyolc nap alatt a dolog elvesztőjének, tulajdonosának vagy más átvételre jogosult személynek átadni, vagy - ha ez nem lehetséges - a találás helye szerinti települési önkormányzat jegyzőjének beszolgáltatni. A találó a beszolgáltatáskor - jegyzőkönyvben - nyilatkozik, hogy feltételeinek fennállása esetén igényt tart-e, vagy sem a talált dolog tulajdonjogára.

Amennyiben a találó a tulajdonjogra igényt tart, és a dolog tulajdonosa, elvesztője, vagy más átvételre jogosult személy nem állapítható meg, vagy a dologért nem jelentkezik, a jegyző a dolgot három hónap megőrzés után a találónak kiadja. Ezt követően a találó jogi helyzetére a felelős őrzés (Ptk. 196-197. §) szabályai irányadók, azzal az eltéréssel, hogy a találó a dolgot használhatja, de nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, és a dolog használatát másnak nem engedheti át. 
A dolog tulajdonjogára a beszolgáltatáskor igényt tartó találó a dolgon a találástól számított egy év elteltével szerez tulajdon-jogot, feltéve, hogy a jogosult ez idő alatt sem a találónál, sem a jegyzőnél a dologért nem jelentkezett. A tulajdonjog meg-szerzésével harmadik személynek a dolgot terhelő jogai megszűnnek, ami biztosítja az eredeti tulajdonszerzés érvényesülését.

Amennyiben a dolog tulajdonjogára a találó nem tart igényt, azt abban az esetben is a jegyzőhöz kell beszolgáltatni. Ilyenkor a találó arról nyilatkozik, hogy nem tart igényt a dolog tulajdonjogára. A jegyző ez esetben a dolgot a három hónapos meg-őrzést követően - ingóárverés útján - értékesíti. 
Ha a talált dolog tulajdonosa, elvesztője, vagy más átvételre jogosult személy a találástól számított egy éven belül a dologért jelentkezik, akkor a jegyző - a dolog értékesítése előtt történő jelentkezés esetén - a dolgot, a dolog értékesítése után történő jelentkezés esetén pedig az értékesítésből befolyt összeget adja ki a jogosult részére.

 Zenés táncos rendezvények engedélyezése

Zenés, táncos rendezvények engedélyezése

A zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet alapján zenés, táncos rendezvény csak rendezvénytartási engedély (a továbbiakban: engedély) birtokában tartható.

Zenés, táncos rendezvény: rendszeresen vagy meghatározott alkalomból, illetve időpontban tartott, a vendégek szórakoztatását szolgáló zenés, táncos esemény.

Engedélyt azon rendezvényekre kell kérni, amelyeket tömegtartózkodásra szolgáló építményben, tömegtartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó építményben (300 főnél nagyobb befogadóképességű helyiség, épület), illetve szabadan tartanak és ez esetben a résztvevők létszáma az 1000 főt meghaladja.

Az engedély nem mentesíti az engedély jogosultját a tevékenység végzéséhez, illetve a meghatározott termékek forgalmazásához szükséges további, külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése alól (pl.: működési engedély iránti kérelem, bejelentés kereskedelmi tevékenység végzésére, stb.).
Az engedély iránti kérelem a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló jogszabály szerinti működési engedély iránti kérelemmel, valamint bejelentéssel együtt is benyújtható.

Az engedély iránti kérelmet a zenés, táncos rendezvénynek helyt adó építmény üzemeltetőjének, szabadtéri rendezvény esetében a rendezvény szervezőjének kell benyújtani az erre rendszeresített nyomtatványon.

A kérelemhez csatolandó okiratok:

•  Biztonsági terv;
•  Tűzvédelmi szabályzat (amennyiben ezt külön jogszabály kötelezővé teszi);
•  Építészeti-műszaki dokumentáció két példányban és tervezői nyilatkozat (az építésügyi hatóság szakhatósági közreműködéséhez szükséges, a külön jogszabályban meghatározottak szerint);
•  Építmény, terület használatának jogcímét igazoló okirat (tulajdoni lap kivételével);
•  A zenés, táncos rendezvény gyakoriságáról, megtartásának napjairól, kezdésének és befejezésének időpontjáról szóló nyilatkozat.

A rendeletet nem kell alkalmazni:

a) a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényekre;
b) a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésekre;
c) a törvényesen elismert egyházak és vallásfelekezetek által szervezett vallási szertartásokra, rendezvényekre;
d) a családi eseményekkel kapcsolatos rendezvényekre és
e) a közoktatási intézményekben az intézmény által szervezett rendezvényekre.

Az engedélyt a zenés, táncos rendezvény helye szerinti települési önkormányzat jegyzője adja ki.

• Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Kistérségi Népegészségügyi Intézete Kecskemét, Széchenyi krt. 12.
• Kunszentmiklós Város Építésügyi hatósága, mint elsőfokú építésügyi szakhatóság (kivéve, ha a rendeltetésre vonatkozóan az engedély iránti kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül használatbavételi vagy fennmaradási engedély került kiadásra);
• Alsó – Tisza – Vidéki Környezetvédelmi,Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség,(Szeged, Felső Tisza-part 17.6721) Bajai Kirendeltsége
• Kalocsa Önkormányzati Tűzoltóság 6300 Kalocsa Búzapiactér 7.
• Kunszentmiklós Városi Rendőrkapitányság 6090 Kunszentmiklós

Az engedély jogosultja a kérelem adataiban bekövetkezett változásokat haladéktalanul köteles bejelenteni a jegyzőnek.

A kérelemhez csatolandó biztonsági terv tartalmazza:

• a zenés, táncos rendezvény helyszínének alaprajzát, befogadóképességét és az oda való belépés és eltávozás rendjét;
• a zenés, táncos rendezvény helyszínének baleset, elemi csapás, tömeges rendbontás esetére vonatkozó kiürítési, menekítési tervét;
• a biztonsági követelmények érvényesítésében közreműködők tevékenységének leírását;
• a biztonsági személyzet létszámát;
• az egészségügyi biztosítás feltételeinek meglétére vonatkozó utalást; valamint
• szabadtéri rendezvények esetében az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzését.

Az üzemeltető, illetve a szervező kötelezettsége:

• A zenés, táncos rendezvény szervezője felel a biztonsági tervben meghatározott előírások betartásáért.
• A zenés, táncos rendezvény gyakoriságáról, megtartásának napjairól, kezdésének és befejezésének időpontjáról szóló nyilatkozatnak, a biztonsági tervnek és a tűzriadó tervnek a zenés, táncos rendezvény helyszínén a vendégek számára látható, hozzáférhető helyen történő elhelyezéséért, valamint az elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján való közzétételéért az üzemeltető és a szervező felel.
• A zenés, táncos rendezvény szervezője gondoskodik elsősegély nyújtására képzett személyzet helyszíni jelenlétéről.

A szervezőre, illetve a biztonsági személyzetre vonatkozó szabályok:

• Zenés, táncos rendezvényt a helyiség üzemeltetője, vagy kulturális rendezvényszervezői, vagy rendezvény és konferenciaszervezői képesítéssel rendelkező rendezvényszervező szervezhet.
• A zenés, táncos rendezvény biztosítását a zenés, táncos rendezvény és a helyszín jellegzetességeihez, valamint a helyszín befogadóképességéhez igazodó számú biztonsági személyzet végzi.
• Ha a jóváhagyott biztonsági tervben a biztonsági személyzet létszáma a tíz főt eléri, akkor a biztonsági személyzet legalább egy tagjának biztonságszervezői, legalább három tagjának rendezvénybiztosító képzettséggel kell rendelkeznie.
• A rendezvény szervezője, illetve a biztonsági személyzet tagja a képzettségét igazoló okiratot vagy annak másolatát a zenés, táncos rendezvény ideje alatt köteles magánál tartani és hatósági ellenőrzés esetén felmutatni.